Farkas János üvegprintjei

YBL Budai Kreatív Ház

2018
Farkas János fotográfiái üvegen és teraszon [2018. 05. 08. 18h] – Ybl Budai Kreatív Ház [Várkert Kiosk] – Budapest, I. kerület, Ybl Miklós tér 9.

Párizsi udvar

2017
A Párizsi Udvaron 2016 óta folynak az átépítési és felújítási munkák, ezen belül a kerámia rekonstrukciós és restaurátor munkák.

Várkert-kioszk

2017
A Várkert Kioszk 1875-től 1882-ig épült Ybl Miklós tervei alapján, a Várkert Bazárral egy időben. A szabadon álló épület a királyi palotát vízzel ellátó szivattyúgépházat rejtette magában. A vizet a Dunából nyerték, majd tisztítás után két szivattyú segítségével nyomták fel a Várba.

A belvárosi Szent Anna Templom

2014
Budapest 2015. évi helyreállítási munkálatainak sorában az V. kerületi Szervita tér rekonstrukciója az elsők között szerepelt, s ennek a tervnek előfutára volt a téren álló Szent Anna-templom megújulása. 2014 decemberében Erdő Péter bíboros ünnepi keretek között szentelte fel a történelmi múltunkat reprezentáló gyönyörű templomot. A Szervita téri Szent Anna templom kivitelezési munkái 2014 év végén fejeződtek be. A felújítás terveit az ALAKart Ipar- és Képzőművészeti Kft. készítette.

EIFFEL PALACE IRODAHÁZ

2014
Az épület 1893-94-ben épült Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Megrendelők a Légrády testvérek voltak, épületük nem csak a Pesti Hírlap hivatalos helyiségeit, hanem több bérlakást – többek között a tulajdonosok lakásait is – magában foglalta. A későbbi sikeres építészpárosnak ez volt az első jelentős megvalósult épülete Budapesten.

IL BACIO DI STILE ÁRUHÁZ

2013
Az Andrássy út, azaz eredetileg Sugár út kiépítése 1876-77-ben indult, az Székely Mihály utca sarkán álló neoreneszánsz magánpalota 1880-81-ben épült, egy gazdag terménykereskedő, Brüll Zsigmond megbízásából. A terveket Freund Zsigmond készítette, a kivitelezésen a kor jeles mesterei, például Neuschlosz Károly dolgoztak. A ház alapjaiban azóta sem változott, eltekintve a lakások leválasztásától és kisebb átalakításoktól.

BUDAI VIGADÓ

2010
A kiegyezés után megerősödött polgárság részéről megfogalmazódott az igény, hogy a pompás Pesti Vigadó mintájára Budán is épüljön egy, a helyi polgárok művelődési igényeit kielégítő palota. 1894-ben a főváros közgyűlése által kiírt pályázatot Árkay Aladár és Kallina Mór nyerte, az ő terveik alapján készült el 1898 és 1900 között eklektikus stílusban a vízivárosi Budai Vigadó. Az egyszerű külsőt pompás szecessziós belső kompenzálta. A színházi, könyvtári és egyéb kulturális célokat szolgáló épületben a művelődési funkciókon túl a földszinten és az emeleten kávézó, étterem állt a vendégek rendelkezésére. Az épület belső képét meghatározta az impozáns előtér, az oszlopos, széles márvány lépcsőház, a szecessziós díszítéssel ellátott hatalmas állótükrök, a több száz állólámpa, a gazdagon díszített, tágas előcsarnok és a gyönyörű bálterem. A Budai Vigadó 1900. január 20-án farsangi bállal nyitotta meg kapuit a budai polgárság előtt.

GYULAI GÓTIKUS VÁRKASTÉLY

2005
A gyulai vár építéstörténete abban is egyedi, eltér a magyarországi várépítési gyakorlattól, hogy másutt általában az un. „öregtornyot” építették fel előbb, és a későbbiek során azt kerítették körül különböző védművekkel és várfallal. A gyulai vár esetében viszont egy időben került sor a torony és a falak megépítésére. Ráadásul az 1500-as évek elejére, a várudvaron körben kiépült egységes folyosórendszere is példa nélküli a korabeli magyar várépítészetben. A külső vár területén felépített Huszártorony pedig az egyetlen Magyarországon fennmaradt, világi célokat szolgáló török épület.